Multidisciplinary bibliography of the Portugal-Spain border

[Sinopsis reproducida de BILEGA]

Estudo antropolóxico do concello da Merca (OU) que nos distintos apdos. inclúe léxico e uns 380 refráns referidos aos distintos aspectos analizados (a casa, os apeiros de labranza, os produtos agrarios, o correr da vida, os oficios etc.). Inclúe, ademais, unha listaxe de topónimos organizados por parroquias no "Anexo Nº 3. Concello da Merca (Ourense)" (p. 303-307).

[Resumo extraido da fonte] 

ÍNDICE: A. Általános rész | I. Bevezető | 1. A modern tendenciák hatásai a nyelvhasználatra |2. Portugália vélt egynyelvűsége | 2.1. Bevezető 2.2. A portugáliai nyelvi helyzet és az egynyelvűségi kép kialakulása | 2.3. A portugállal kapcsolatos nyelvpolitika napjainkban | 2.4. Portugália belső nyelvpolitikája | 3. A mirandai (mirandés) nyelvről dióhéjban | 4. A mirandés értékei: a témaválasztás indokolása | 4.1. Bevezető | 4.2. A mirandés mint a biokulturális diverzitás alkotóeleme | 4.3. A mirandés mint az identitás eleme | 4.4. A mirandés mint a kogníció eszköze és a múlt őrzője | 4.5. A mirandés mint jog | II. A mirandai nyelv és kultúra története | 1. Külső nyelvtörténet | 1.1. Egy asztúrleóni nyelv Portugália területén | 1.2. Szociolingvisztikai változások a mirandés történetében | 2. A mirandai nyelvű írásbeliség története | 2.1. Eredeti művek | 2.2. 1941-1996-ig: sporadikus nyelvművelő törekvések | 2.3. 1996-2003: revitalizációs célú irodalom | 2.4. Amadeu Ferreira | 3. A korábbi és mai szakirodalom kritikai értékelése | 3.1. José Leite de Vasconcelos: Estudos de philologia mirandesa (1900/1901) | 3.2. António Maria Mourinho | 3.3. A specializáltabb vizsgálatok | 3.4. A mirandai értelmiség és a „GELM” | 3.5. José Francisco Fernandes | 3.6. Moisés Pires | 3.7. A nemzetközi érdeklődés növekedése a mirandés iránt | III. A mirandés mint újlatin nyelv | 1. Bevezető | 2. A mirandés az ibér dialektuskontinuumban | 2.1. Konvergencia és divergencia | 2.2. Nyelv és dialektus problémája | 2.3. A mirandés geolingvisztikai státusza | 2. A mirandai nyelv változatai | 2.1. Stilisztikai-társadalmi variánsok | 2.2. Dialektális változatosság | B. Empirikus vizsgálatok | I. A mirandés jelenlegi helyzete: makroszociolingvisztikai áttekintés | 1. A kutatás | 1.1. A módszerek | 1.2. Az elkötelezettség és az objektivitás dilemmái | 2. Elméleti keret: nyelvi konfliktusok, nyelvcsere | 3. A mirandés helyzete a nemzetközi jogi keretek tükrében | 3.1. Bevezető: nyelvi emberi jogok | 3.2. Alapvető nyelvi jogi megfontolások | 3.3. Dilemmák a nyelvi jogok érvényesítése terén | 3.4. A mirandai csoport nyelvi jogai | 4. A mirandai beszélőközösség meghatározása | 5. A mirandai közösség szocio-demográfiai profilja | 6. A mirandai közösség szociolingvisztikai profilja | 6.1. A mirandai közösség nyelvi repertoárja | 6.2. A mirandés nyelvtudás szintjei: a strukturális nyelvcsere veszélyei | 6.3. A nyelvhasználat színterei és a kódválasztás | 7. A mirandés vitalitása | 7.1. Bevezető | 7.2. A vitalitási skálák korlátai | 7.3. Az UNESCO szempontrendszere | 7.4. Összegzés: SWOT-analízis | III. A mirandai nyelv jelenlegi helyzete: mikroszociolingvisztikai vizsgálatok | 1. Bevezető | 2. A mirandai identitás problémái | 2.1. Bevezető | 2.2. Vizsgálati módszerek | 2.3. Mirandai és portugál. A mirandaiak csoportkötődései | 2.4. A mirandai identitás faktorai | 2.5. „Arabic is my language, but I don’t speak it.” A mirandai etnolingvisztikai identitás legfőbb poblémája | 2.6. A folklorizáció veszélyei | 3. A mirandai nyelvhez kapcsolódó nyelvideológiák, attitűdök | 3.1. Nyelvideológiák | 3.2. Nyelvi attitűdök | 3.3. Vizsgálati módszerek | 3.4. Nyelvideológiák és attitűdök a mirandés esetében | 3.5. „Power is not a bad thing –those who are in power will confirm it” (Blommaert 2005:1). Hatalom és nyelv | 4. A mirandés gazdasági szerepe | 4.1. Bevezető | 4.2. Gazdaság és nyelv: nyelvgazdaságtan | 4.3. A mirandés szerepe a helyi gazdaságban | 4.4. Összegzés | 5. Nyelvi tájkép | 5.1. Bevezető | 5.2. A „mcDonaldizálatlan” nyelvi tájkép | 5.3. Módszerek és kutatási kérdések | 5.4. A mirandai vizuális nyelvhasználat | 5.5. Összegzés | 6. A mirandés és a tömegkommunikáció | 6.1. Bevezető | 6.2. A mirandés az országos médiában | 6.3. Kisebbségi média, identitás, nyelvhasználat | 6.4. Kitekintés: virtuális és valóságos közösségi hálózatok | 7. Elvándorlási és nyelvcsere-motivációk a mirandai közösségben | 8. Oktatás | 8.1. Bevezető. Kisebbségi nyelvek és az oktatás | 8.2. Emberi jogok, oktatási jogok | 8.3. A mirandés használata az oktatásban | 8.4. A két- és többnyelvű oktatás modelljei –az adaptálás lehetőségei | 8.5. Előremutató oktatási módszerek, innovációk a mirandés tanításában | 8.6. A szülők szerepe az oktatás sikerében | 8.7. Konklúzió | C. Jövő: a revitalizáció lehetőségei | 1. Bevezető | 1.1. A portugál nyelvpolitika | 1.2. A mirandés nyelvi tervezés | 2. Feladatok, problémák és lehetőségek a mirandés revitalizációjában | 2.1. Állapotfelmérés | 2.2. Nyelvmenedzselés | 2.3. A nyelvi tervezők szerepe | 2.4. Javaslatok a mirandés nyelvmenedzselésre | 3. Összegzés. A nyelvcsere visszafordításának lehetőségei | Következtetések | Felhasznált irodalom

[Resumo extraído da fonte] 

À entrada da Sé de Miranda do DOuro, antes do guarda-vento, está uma pedra de granito, com a seguinte inscrição: -"Aqui jaz/Lourenço/Machado/ O Maior Peda/dor/ P(e)de/Que/Lhe rezem/Hum. P. N./ E Ave M. 1809". Estra inscrição é igual a tantas outras que encontramos por aí fora. Mais que a altitude humilde e penitente de Lourenço Machado, ela documenta um modo de pensar e estar na vida comum à mentalidade dos séc. XVII, XVIII e XIX. Igual sentir se colhe na sacristia da igreja de Santa Maria de Bragança, dentro das muralhas do castelo, quando olhamos o chão pavimentado da calçada. Nee está desenhada uma rosa, cujas pétalas se separam umas das outras com vértebras humanas. A imagem de Santa Maria Magdalena, do séc. XVII da escola de Valhadolid, que nos olha do lado direito do altar-mor, de olhos tristes e rosto macerado, vestida de saco e caveira aos pés, faz parte desse estilo da vida que ainda hoje assoma nas orações das pessoas mais velhas, que rezam: "A S. Sebastião que nos livre de fome peste e guerra".

ÍNDICE: 1. Situação geográfica || 2. A morte vista através dos testamentos | 2.1. Amortalhar | 2.2. Presença de pobres ou confrarias | 2.3. Alumiar e esmolas || 3. A referência à morte nos livros paroquiais || 4. A morte vista através das superstições | 4.1. A agonia || 5. Morte e religiosidade popular

[Resumo extraído da fonte]

A questão da mudança do espaço rural em zonas marginais ou desfavorecidas e das actividades que nesse espaço se desenvolvem (sendo, normalmente, a agricultura a mais importante) tem vindo a ganhar grande actualidade. Pela leitura, por vezes apressada, de alguns indicadores económicos e/ou demográficos, conclui-se frequentemente que o abandono da agricultura e, consequentemente, a desertificação do espaço rural nessas zonas é uma evolução inelutável. Neste texto, propomo-nos abordar esta questão à luz das conclusões de uma investigação recente para o caso da Terra Fria Transmontana. Como metodologia de exposição, optámos por abordar o tema em três etapas: primeiro, descreveremos o quadro geral da mudança; seguidamente, caracterizaremos a mudança dos modos de reprodução das famílias rurais; e, por fim, apoiados nas conclusões anteriores, abordaremos a mudança das práticas produtivas agrícolas e de gestão do património fundiário. Em cada uma destas etapas, apoiar-nos-emos numa descrição da sociedade rural tradicional para ilustrar a mudança.

[Resumo extraído da fonte] 

O presente trabalho é constituido pela análise e comparação da música de várias das cantigas da segada recolhidas nos concelhos de Bragança, Vinhais, Vimioso (distrito de Bragança) e Valpaços (distrito de Vila Real) por J.J, Dias Marques, entre 1980 e 1987. Os intérpretes das melodias (que muitas vezes não eram verdadeiros cantores, ou seja, pessoas a quem, além de executar as canções, é tradicionalmente atribuída a tarefa de as conservar e transmitir) tiveram, muitas vezes, durante as gravações, momentos em que se confundiram ou hesitaram, facto que, provavelmente, se reflectiu no resultado final (ligeiros abaixamentos de tom de uma estrofe para outra, cofusões nos papéis nas cantigas executadas a duas vozes, interrupções, etc.). Não obstante, as conclusões que se podem tirar da análise comparativa dos trechos parecem bastante dignas de crédito, já que, tanto do ponto de vista estilístico como do ponto de vista formal, as cantigas da segada se revelam um género muito homogéneo, ainque que dividido em subgéneros.

ÍNDICE: 1. MÚSICA DA NOITE | 2. MÚSICA ESPANHOLA | 3. MÚSICA PSEUDO-ESPANHOLA | 4. MÚSICA PORTUGUESA | 5. MÚSICA DO REMATE

[Resumo proveniente da fonte]

A necrópole romana do Poço do Cortiço localiza-se na freguesia de Santiago Maior, concelho de Alandroal (Portugal) e foi parcialmente intervencionada na última década do séc. XX, no âmbito de uma intervenção de emergência, devido à sua destruição parcial provocada pela erosão fluvial de uma pequena ribeira. Após uma pequena notícia de divulgação (Rocha, 1995) apresenta-se agora o seu enquadramento científico atendendo à sua tipologia, espólio e enquadramento paisagístico. Palavras-Chave: Necrópole, Romano, Alentejo, Alandroal, Portugal.

The roman necropolis of Poço do Cortiço, located in Santiago Maior, municipality Alandroal (Portugal) and was partially intervened in the last decade of the 20th century, under an emergency intervention due to its partial destruction caused by fluvial erosion of a small stream. After a brief papper (Rocha, 1995) now presents its scientific framework given its typology, materials and landscape. Keywords: Necropolis, Roman, Alentejo, Alandroal, Portugal.